Sok stílus hatott napjaink elektronikus zenéjére, de talán az egyik legtöbb hatást a klasszikus reggae és dub gyakorolta rá. Sot, alkotóelemei a mai napig tetten érhetoek. Jobb is kitárgyalni, mivel zavart kelt a fejekben a dub version, a dubplate, a raggamuffin, a rastafari, a riddim, és ködbe veszik a DJ, az MC, a backtoback párbaj eredete, miközben a reggae szót is menetrendszeruen megdarálják a billentyuzeten.

A múlt
Nem vagyok könnyu helyzetben, mivel olyan irányzatról kell írnom, amelynek keletkezése (és kiburjánzása) jóval többünk születése elé datálható. Igazság szerint bölcsebb lenne dub helyett a reggae-rol és vállfajairól írnom, de úgy érzem zeneileg a dub kicsivel többet adott a modern elektronikus zenék öntoformájába. Jamaikai kalandozásunk során rengeteg filmekbol, zenékbol és könyvekbol ismeros kifejezésbe fogunk botlani. Ezen elso rész feltérképezi és elokészíti a terepet a dubot ténylegesen tárgyaló, második résznek, miközben néhány fogalmat a talán helyére pattint a fejekben.
Manapság egyre több vastag hajszálú srácot látunk, foként a partikultusz vonzáskörében. A rasztahaj sikkes és extrém, egyszersmind megkoronázza viselojét. De végülis az esztétikai látvány felturbózása mire szolgál, honnan ered? Valószínu néhány „dread”-es fiatalember hallotta már, hogy a rasztaszív dobog, de a havi betevo partynaptáron (esetleg fellépoin) kívül másnak kevésbé néz utána. Azt azért tudja, hogy a rasztakorona alatt több „weed” megy füstbe, legalább is ezt mondja a fáma. Dub okán érdemes visszafejteni a láncot érintve a reggae-t, rasta-t és Jamaikát.

Kezdjük a legelején. Az angol gyarmatnak számító szigetországban az elmúlt 400 évben, a rabszolgaság idejétol kezdve az afrikai származású lakosok mindennél jobban meg akarták orizni az identitástudatukat. A zene és a tánc fontos, szinte szertartás-szeru szerepet játszott az életükben. Lényegében a törzsi tradíciók csúcsosodnak ki késobb a ska és rocksteady stílusokban. Ugyan most egy meghatározó zenei stílus gyökereit kutatjuk, de szükséges leírnunk egy vargabetut a vallás felé.
A Jamaikában élo lakosok zömmel nem keresztények, és nem is azok voltak. 1930 körül Marcus Garvey publicista 10 évvel elobbi jóslata beteljesült („Lássátok, Afrikában egy fekete királyt – a megváltónkat – fogják megkoronázni”), miszerint Ras Makonnen fia, Tafari Makonnen régense lett Etiópia uralkodója. Megkoronázott királyként Haile Selassie-nek, (Szent Háromság) hívták és ezután Garvey-t akarata ellenére prófétaként tisztelték. Megszületett a rastafari vallás (Ras – herceg – Tafari Makonnen). A rastafarik vallása több vonatkozásban is hasonlít a keleti ortodox és protestáns kereszténységez, valamint a judaizmushoz, hinduizmushoz, szóval igen sokszínu. 2000-ben egy felmérés szerint a jamaikaiak 60 százaléka – míg a világon egymilliónál is több – raszta volt. Vajon érdekes, sokrétusége miatt vált népszeruvé? A rasták fo kituzése követni a messiást vissza Etiópiába, (amit ugyanúgy Zion-nak hívnak, mint mennyországukat), aki felszabadítja a színesborueket a fehérek világának (Babylon) elnyomása alól. Etiópia kormánya egy 5000 hektáros földet tart fenn a hazatéroknek. Figyelembe véve fo célkituzésüket talán nehéz megérteni a sok pszeudo-rasztát... Van a vallásuknak egy sokakat csábító darabja is. Ahogy a keresztények kenyeret esznek és bort isznak a vallás gyakorlása közben, úgy a raszták ganját (cannabis) szívnak, hogy elmélyülésükben közelebb kerüljenek istenükhöz, Jah-hoz. Emellett mivel a raszta tincseket egyfajta antennaként aposztrofálják, ennek hosszúsága befolyással van az egyén spirituális hovatartozására is. Minél hosszabbak az úgy nevezett dreadlock-ok, annál nagyobb tisztelet övezi a rasztát. Életvitelükben csak megszabott munkát végezhetnek, ami többnyire kereskedelemi tevékenységekre, kézmuvességre és alkotó muvészetre korlátozódik. Sok egyéb érdekes szokás, szimbólum és kifejezés található a rastafari vallásban, melyekkel unos-untalan a modern zenei életben is összefuthatunk. Érdemes kicsit elmélyíteni tájékozottságunkat eme irányban is, ha tudni szeretnénk például miért a piros, a zöld és az arany a raszták fo színei, mit jelképez az oroszlán, mit jelent a warrior, az én és én (I and I). Esetleg a downpressor, overstand, jelentésére lettünk kíváncsiak és utazást tennénk a szórakoztató a jamaikai kifacsart angolban, amit tv musorokban nem ritkán az angol nyelvu adókon is angol feliratozással látnak el. Kalandos felfedezés lesz, ráadásul folyamatosan vissza fognak köszönni a mai e-zenei számcímek, eloadók, szövegbetétek.

A gyökerek
A kis vallási kitéro remélhetoleg helyre tesz néhány dolgot, mellesleg nem lehet említés nélkül elmenni a reggae kultúra gerincét képezo misztikus mozgatóero mellett. Most egy példamuvészek sorát nélkülözo, gyors összefoglalón keresztül lássuk hogyan jutunk el a dub-ig…
A háború utáni `50-es években, az éppen teret hódító táskarádiókkal beszivárogtatott r`n`b és jazz adások nyomot hagytak az ott élokben. A helyi lakosok egyik fele több zenei irányban is képezte hangszeres tudását, míg mások rájöttek, hogy nem kizárólag az üzletekben szólhat a zene… Clement „Coxsone” Dodd és az ot követo újítók sound system-eket, egyfajta mobilis zenei szórakoztató akciócsoportokat hoztak létre. Az évtized közepén már tucatnyi sound system üzemelt (jelentoségükrol késobb még bovebben is esik szó) Az ötvenes évek végi rock`n`roll lázadás hatással volt a szigetország lakosainak zeneimádatára is. Új, elektromos eszközökkel megtámogatott, a jazzben favorizált fúvós hangszeres dallamok tuntek fel…
Az elso hamisítatlan jamaikai találmány, a ska számos stílust ötvözött egy rendkívül egyszeru formába. RnB elemek, blues, afro-kubai jazz, mento, calypso, és más karibi stílusok szilárdultak meg benne és egyfajta válasz volt az amerikai domináns irányzatokra. A hatvanas években Jamaika független állam lett és Kingston sound systemektol hangos utcáin a rock and roll-t már rég leváltotta a ska. Coxsone Dodd emblematikus Studio One kiadója (mellesleg a minimal dub-os Thomas Brinkmann a kilencvenes években Studio 1 (Eins) néven futtatott labelt!) iránymutató volt, de 1966-ban a különösen meleg nyár hatására a fiatalok hatására kialakult a lassabb sodrású rocksteady-t. Ezen rudeboy-ok, – a függetlenné vált, bunözéssel küzdo állam gettóiban felnövo srácok – a táncukról, eszméikrol lettek még híresek és a hiphop kultusz elofutárainak tekinthetoek. (Végül csak zárójelben, a ska feltunik a hetvenes évek végén a reggae rajongó brit punkoknak és a ska remek ritmikájának köszönhetoen. Majd a brit verziónál a jamaikaitól sokkal jobban eltéro amerikai fordítás is megjelenik a `90-es években.)
A rocksteady egy mondatban összefoglalva a ska tempójának felén hömpölygo, a harmóniát elotérbe helyezo, jelentos basszus és zongoratámogatásban részesülo ska mutáns. A helyi állapotok okán több politikai mondandót köt meg és többek között ezáltal is a tanító, mesélo reggae egyik elofutára és irányzata lett. A 1970-es évforduló környékén a reggae-vel révbe értünk végre. Megleltük a fa törzsét, melynek gyökerei a a ska, a dallamos rocksteady, és lombkoronaként teljesedik ki az angol szabadalomként jegyzett – politika helyett romantikát, megnyugvást tálaló – lovers rock, a DJ stílus, a dub, a dub poetry, a dancehall, a ragga és a többi.
Coxsone-t és a Studio One örökre beírta magát a történelembe ugyanúgy, ahogy a fiatal Bob Marley is. A reggae a hatvanas évek végén hatalmas popularitásra tett szert a háborúk által elnyutt amerikai lakosság körében is. Lassú sodrása és kellemes hangulatot árasztó dallamai mögött az ének sokszor politikai és társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet, mégis megnyugtatta a zaklatott lelkeket. Bob Marley and the Wailers, Burning Spear, Culture Mighty Diamonds és társaik után a hetvenes évekkel beköszöntött a kísérletezés kora.

Hey, Soundbwoy
Már említettem a sound systemeket, de jelentoségüket nem lehet eleget hangsúlyozni, mert napjaink DJ kultúrája talán nem is létezne nélkülük. Ha valakit megkérdezünk a DJ jelentésérol, rögtön köpi a disk jockey választ és mondja is mi a feladata. Sejthetoen ugyanez igaz az MC kifejezésre is. De annyira ne legyünk benne biztosak…
Ezek a teherautókra pakolt nagy teljesítményu hangrendszerek eleinte arra szolgáltak, hogy csarnokokat, hallokat és elhagyott helyeket hangosítsanak be velük. Az elso sound systemek, köztük Coxsone „Downbeat”-je, Duke Reid „Trojan”-je vagy a Killamanjaro (Killa Man Jaro) közel fél évszázada alakultak. A hetvenes években megszületett a DJ stílus és itt jön most egy csavar. A lassabb sodrású reggae lemezeknek volt egy másik fontos ismérve: a B oldalukra úgy nevezett „version” került, mely az eredeti lemez instrumentális, dal nélküli verziója volt. Erre énekeltek rá a DJ-k, mely muveletnek toasting a neve. Félreértések elkerülése végett, a lemezválogató, kevero egyén a „selector” (vagy soundbwoy) és az énekes a „DJ” vagy „toaster”. A korai `70-es években U-Roy volt az elso DJ, aki a toasting-ot muvészi magasságba emelte és történelmet írt, amikor a kultúra második legfontosabb személyével, a producer Duke Reid-del kezdett dolgozni. Neves DJ-k a múltból U-Roy, Big Youth, Yellowman, Denis Alcapone, a közelmúltból Beenie man, Bounty Killer és Shabba Ranks.
Forrott a levego, hihetetlen mennyiségu dubplate (ld. késobb) készült, és készül a mai napig a házi vágógépeken. Néhány éven belül sok mellékága született a reggae-nek. A dub megpróbálta jobban kiaknázni a version-ökben rejlo lehetoségeket (innen ered a dub version elnevezés). A riddim kicsit hasonlít a dubhoz, mégis más. Ezek olyan zömmel táncosabb instrumentális lemezek, melyek egy alapot tartalmaznak és a DJ-nek kell mellé karaoke-szeruen, életet lehelnie saját hangjával, saját stílusában. A roots reggae a hetvenes években – rögtön a rocksteady folytatása lett – , mely a reggae-tol csak annyiban tér el, hogy erosebb hangsúlyt fektet a vokálra és a raszta szövegekre. A korai nyolcvanas évek adománya a raggamuffin vagy rövidítve ragga a reggae táncosabb formája, kevesebb politikai felhanggal, és több olcsó szintihanggal, gyomorba üto basszussal. A ragga továbbfejlesztése a dancehall, mely gyorsabb és félig énekelés, félig szövegelés is van benne. A DJ-t „sing-jay”-nek is nevezik, mely kifejezi, hogy a toaster énekel is, de hívják MC-nek is (Mic Chatter, mikrofonszövegelo). A dancehall-t hívhatnánk a hip-hop jamaikai megfelelojének, de sokkal pontosabb azt mondani, a dancehall amerikai megfeleloje a hip-hop, mivel Kool DJ Herc találta ki és a jamaikai beszéd és mixelési technikákat alkalmazta Dél-Bronxban a hetvenes években. Ma jamaikai toasterek állnak össze amerikai hiphop MC-kel, de a kései `50-es években U-Roy ugyanígy vette át az amerikai r&b jive ütemeit… Ping-pong.

Soundclash
A reggae mobilis hírvivoi kis csapatba tömörültek, melyek késobb teljesedtek ki egy-egy reggae sound system-mé. Mivel sok kis csapat volt (és létezik a mai napig) ezért rendszeresen szabályok szerint párbajt vívnak a találkozókon, soundclash-eken. Ketto vagy több csapat méri össze rajongóbázisát és munícióját egy képletesen halálig meno hangviadalban. Nézzünk körbe a fegyvertárban. A normális lemez 12 incses, a reggae korongok foként 7 incses (45-ösnek is hívják a játszási sebesség miatt) méretben készülnek sorozatgyártás során. A dubplate-ek viszont különlegesek… 10 incsesek és a sound systemek készítették önmaguknak vagy híres/feltörekvo eloadók írják meg és vágják a csapatoknak. Egyetlen példányban. Egyes zenészek a semmibol emelkedtek fel, mert sound systemeknek komponáltak alapokat, míg a hírességek tiszteletbol is készítenek egy exkluzív verziót valamely slágerükbol. Néha 1000 dollárnál többért, néha ingyen, attól függoen, hogy milyen jóban vannak és mennyire tisztelik az adott selectorokat. Több dub-ot is megkülönböztethetünk, így következzenek értékességi sorrendben. A dubokat bárki megkaphatja, aki kiérdemli vagy megveszi. A dubplate special egy exkluzív verzió, amit kifejezetten egy sound systemnek készül és senki más nem játszhatja le. A sample viszont egy különleges, új utakat próbálgató szerzemény, ami egyáltalán nem hasonlít a muvész addigi munkáihoz. Sokszor egy új, 1-2 év múlva slágerré kiforró eredeti ötletet ad oda a kiválasztottaknak. Érdekes a mai sampler és dubplate fogalmakkal összevetni. Ma a modern elektronikus zenében szinte alig van a szimpla dub-tól eltéro korong a táskákban (szinte minden megjelenik, csak késobb), a sample-k (sampler korongok) meg album beharangozóként mindenhol kaphatóak egy album elott 1-2 hónappal és nem is egy példányos dub-ként. Mibol áll egy ütoképes csapat?

A DJ (az új kor névzavarait letisztázandó ezután MC vagy toaster) és selector mellett számos fontos ismérve van a sound systemeknek. A tulajdonosa és managere legtöbbször a selector, de nem kizárt, hogy külön személyek töltik be a posztokat. A technikusok (technicians) és road-ok (box bwoys) ugyanúgy tagjai az adott systemnek, mint a többiek. Sot, a hangtechnikán, lemezparkon és szállítóeszközön felül a sound systemnek szerves részét képezik a rajongók (followers, massive). Ok terjesztik a kedvencük felvételeit, ingyen mennek be sok rendezvényre és nem utolsó sorban éltetik kedvenceiket. Ennek igen fontos szerepe van, mert a közönség tetszésnyilvánítása dönti el a gyoztest egy-egy clash során. A MC-k kitüntetett figyelemben részesítik rajongóikat, méltányolják oket (big up-olják). A párbaj több szegmensbol (2 szegmens=1 round, azaz kör) áll, melyek során az ellenfelek egyre rövidülo fordulókban váltják egymást (általában több 1órás, majd félórás, 3 számos blokkokban végül sokáig számonként back2back-ben pörgetnek). Miközben az MC-k buzdítják a tömeget és szellemesen vagy durván becsmérlik az ellenfelet, a selectorok sorra töltik a bekészített, egyre keményebb és ritkább válaszkorongokat. A végso back2back párbajban (climax, dub fi dub, steel fi steel, one fi one) kizárólag dubplate-ek kerülhetnek tu alá. Néha egy sokórás soundclash teljes ideje alatt dubplate kötelezettség van! Csak most kerülnek elo a legkeményebb nehéztöltetek, a kincsek és általában az elso hibás válaszkorong az utolsó is a többórás küzdelemben. A közönség türelmetlenül várja a jobbnál jobb válaszokat. Ha jó a szelekció, „Forward!” kiabálással újrajátszatják – vagy az MC játszatja újra, ha alkalmasnak érzi az idot – az aktuális darabot (manapság ezt rewind-nak hívja a dnb szcéna). Egy jó dubplate 3-4-et is kap, de volt olyan eset, amikor egymás után kilencszer forwardoltattak egy darabot. Ha az egyik csapat kifogyott az érdemes dubplate-ekbol („play out his belly”) vagy leülteti a hangulatot, akkor az MC gyors szavazással faggatja a jelenlévoket, hogy meghalt-e az ellenfél („Him Dead?”). Ha igen, a legyozött egy búcsúdarabot feltehet még (burial) és kihirdetik a nyertest. Bárcsak minden háború így folyna le. Tetszhalottakkal, melyek alulmaradtak egy, a szcéna legnagyobbjai tiszteletét reprezentáló, gyilkos dubplate-váltó viadalban. A jobbnak, tehetségesebbnek elismerésül egyszeruen több támogatója van a mind az aktuális közönségben, mind a zenész birodalomban.

Dub Delay
A többi dance lexikontól eltéroen látható, ez alkalommal az igen komplex, a mai zenére jelentos hatással levo stílus kitárgyalása nem fér bele egy cikkbe. A számos fogalmat ránk testáló, sokszárú zenei irányzatról méltóan kellett megemlékezni és megfeleloen kellett kutakodni a fél évszázados gyökerek között. A következo részben már csak a dubról lesz szó, de a kalsszikus 30 évvel ezelotti nevek mellett természetesen ambient dub, experimental dub, dubtechno, abstract dub, és nu-dub is terítéken lesz. A mostani cikk elég sok adatot tartalmazott ahhoy, hogy a végén megkíméljelek Titeket egy újabb csomagtól. Addig is autentikusan szólva, Jah legyen veletek.