Egyre többet hallhatjuk ezt a szót, mégis sokan nem tudják hova tenni. Vajon mi köze van a jazzhez? Hogy még nehezebb legyen az érdeklodok dolga, a legkülönbözobb tempójú, ritmikájú zenéket is beskatulyáznak a címke alá. A nu jazz sokak szerint egy új, otthonülos stílus, mivel a neve is erre utal, ám közel sincs így. Persze még nem számolhatjuk évtizedekben a korát, mégis elég nagy méreteket öltött a gyerekszobája. Kicsit egy földrajzszakos hallgatónak érzem magam, aki házi feladatául az egyik tengert tápláló folyók forrását kell, hogy megnevezze. Tömören összefoglalva a nu jazz szóösszetétel 1997 táján épült be a köztudatba, mégis ennél is jobban visszapörgerhetjük az ido kerekét, hogy lássuk mit rejt a szókombó. Konkrét megállapítások és határok kijelölése helyett inkább megpróbálnám kisebb eredményeket felmutatva, puhatolózva leírni hogyan is jutottunk el 2003-ig.

Muholdas feltérképezés
Véleményem szerint minden embernek mást jelent a nujazz szféra, attól függoen, hogy milyen tágra vesszük a látószöget. Az elektronikus zene egyre inkább egy átláthatatlan dzsungelt termel ki, melyben az elore lefektetett utak is csak útjelzos ösvénnyé degradálódnak, ahogy a különbözo stílusok egyre jobban elburjánzanak. A nujazz mind közül talán a legflexibilisebb a határait illetoen: belefér hiphop, breakbeat, electro, house vagy brazil, latin, tradicionális jazz ritmikával/elemekkel építkezo zene is. Nem is sorolnám fel a lehetséges komponenseket és stílus-mixtúrákat, mert csak az alkotók képzelete szabhat határt a lista teljessé tételéhez. És mivel ez az egyik leginnovatívabb irányzat, igen nehéz dolgom lenne. Azért a szorgosabb leckekészítoknek fel fogok sorolni a cikk folyamán néhány kulcsszót, amit böngészojükbe írva elkalandozhatnak. Évekkel ezelott a nuskool láz idején azt gondoltam, a nuskool olyan tág keretekkel rendelkezik, hogy csak egy jó ízléssel és iránytuvel rendelkezo alkotó készíthet olyan felvételt, ami az ido vasfogával is dacol. Azt hiszem jól éreztem, mivel sok év kellett ahhoz, hogy a szcéna egy ütoképes producer keménymagot kitermeljen. A nujazz már túl van ezen a krízishelyzeten, világszerte eros kiadványok emelik egyre magasabbra a zászlóját.

Légi felderítés
A visszatekintést kezdhetnénk akár a korai hatvanas-hetvenes évektol is, amikor a jazz, majd a soul, rare groove, funk, reggae, dub vonal egyre jobban formát öltött és világszerte hozzáadott az emberiség modern zenei (vagy más szavakkal könnyuzenei) fejlodéséhez. A breakbeat cikkben már egy kicsit boncolgattam a témakört, most eltekintenék ettol. A nyolcvanas évek meghozta az elektronika fejlodését, a tömeggyártás lehetové tette a komputerek elterjedését. Persze nem kizárólag a Commodore 64 kezdte fennséges pályáját, hanem a mikroelektronika olcsóbbá válásával a hiperdrága osi analóg szintetizátorok olcsóbb utódai is lassan bekúsztak a kisebb stúdiókba. Azt hiszem itt kezdodhet a történet. A tradicionális hangszeres felállás mellé kiegészítésként megjelennek a szintik és az azon molyoló együttes tagok. A kilencvenes évek elején már teljesen megszokott a szintetizátorok jelenléte, sot sok vállfajban kifejezetten zavaró lenne hiányuk. Ha valaki azt gondolja a „jazz” utótagból, hogy lassabb sodrású, bulik másnapján hallgatható zenékrol van szó, nem jár messze az igazságtól, mégsem tudok igazat adni neki. Bár minden bizonnyal eleinte errol volt szó. Jamariquai vagy a teljes acid jazz társadalom jelentos mértékben hozzájárult a hangszer+elektronika fúziós hangzásának terjesztéséhez. A kávéházi, könnyedebb hangvételu acid jazz remekül lefedte az évtizednyi élo hangszeres tanulást nélkülözo e-zenei társadalom és az átlaghallgató által remegve elkerült jazzfej-gyujto koncertek közt tátongó szakadékot.

Elso terepszemle
Ha már ilyen lazán bánhatok a körvonalak megrajzolásával, akkor a nu jazz-hez egyre közelebb érve, egyre szélesebb spektrumot fogok ellenorizni. Nem tehetem meg, hogy egyes kiadványokra kategorikusan rányomom a bélyeget, míg másokat meg sem említek. Tehát nem kifejezetten csak a jazz modern hangzásáról ejtek szót, hanem árfogóan a lounge, downtempo, bossa, afro+latin beats, és kismillió más irányt érinteni fogok. Lehetetlen mindent felsorolni, ezért próbálok a legismertebbekre koncentrálni. Életem elso nu jazz élményei talán az angol Pork és Cup Of Tea kiadóhoz kötodnek. Bár inkább a downtempo világában eveznek ok, és talán elofutároknak nevezném oket. A Pork-os Fila Brazillia 1991-tol, majd a `95 táján feltuno Bullitnuts és Baby Mammoth lassú breakbeatekre ültetett brazil ízei megbabonáztak. Az 1995-ben induló és 1999-ig üzemelo Cup Of Tea számomra a Statik Sound Systemmel és Purple Pinguin-nel arattak, de a ninjás Mr. Scruff is feltunt náluk 1997-ben. Ha már ninja, akkor a Ninja Tune, Coldcut-tal az élen kiválóan ugrált a különbözo határmezsgyék között. A mai napig színes hangulatú lemezeket jelentetnek meg, és `95 táján is jelentos alapokat tettek le (pl. Up, Bustle`n`Out, Herbaliser vagy Amon Tobin, aki Cujo-ban élte eloéletét). A német Studio !K7 mindig élen járt jó szimatával, és az 1996-ban elindította a Freestyle Files sorozatát, amin többek között feltunt a legnagyobb bécsi exportcikk, a Kruder&Dorfmeister duó is. Oket azt hiszem nem kell bemutatni. Mellettük említheto rögtön a washingtoni Eighteen Street Lounge kiadós Thievery Corporation is. Aki a kilencvenes évek végéhez közeledve ismerte oket, azok ma valószínüleg a lounge világában keresik a zenei boldogságot. Khm, lounge… A lounge-ba tartozhat már nu jazz is: fotelzene finom hangszereléssel, nyugalommal. Imádják a koktélpartikon megjeleno, törekvo, nyitott gondolkodású pénzes fiatalok. A kilencvenes végérol megemlítendo még a DJ Morpheus nevével fémjelzett Free Zone sorozat, ami a Guidance-nél jelenik meg. A Guidance amúgy a Blue Note-tal együtt két angol kiadógigász.

Részletesebb feltérképezés
1998 után aztán sokkal karakteresebben meg lehet húzni a nu jazz vonalát. A stúdiótechnika sokat fejlodött, minoségi samplerek teszik lehetové az organikus élo-szeru hangzás reprodukálását (Senor Coconut Kraftwerk-et ad elo megjátszott tört angolsággal, teljes brazil hangszerelésben – egy akai samplerrel), tágabb lehetoségeik vannak az otthon ülo arcoknak (Mo Horizons is samplerekkel írja a zenét). Valószínunek tartom, hogy az Internet elterjedése is jelentosen hozzájárult az igen komplex nu jazz színtér kialakulásához, hiszen rengeteg kultúra zenei ízlése olvad egybe és ez lassabban alakulhatott volna ki Gilles Petterson neten is fogható iránytu-musora vagy a fanatikus netböngészo lemezgyujto kiadótulajok nélkül. Anglia megszokott módon nu jazzben is élen jár, 1998-tól beszélünk West London broken beat-rol az Ubiquity (san francisco-i, Zero db, Badmarsh), People, 2000 Black, Archive, vagy Bitasweet kiadók kapcsán. Sajátos hangzás, lassabb tört ritmusok, latin és egyéb hangszeres felhanggal, a 4Hero-s Dego vagy Seiji nevével fémjelezve. A szigetországból jön még a hip-hoposabb Grand Central, Catskills. A Blue Note-tól eljött arcok elindítják a Nuphonic-ot, és jelentos kiadványok mellett Marcel is a Fluid Ounce-nál tud kiadványt. Norvégia igen eros a Jazzland Records vagy a tavalyi felfedezett Koop által, hogy többet ne említsek. A Thru Thoughts-nél jelentkezik Bonobo vagy Quantic szintén ikonok ma már. Az orosz ninja, Vadim vezényli a hiphoposabb Jazz Fudge-t, Olaszországban a Schema ontja a breaks`n`bossa sorozatát. A francia Yellow (pl. Kid Loco), Ya Basta! (pl. Gotan Project) és Versatile (Chateau Flight vezeti, I-Cube) szintén érdekes aspektusból közelít. Washington mellé felsorakozik az afro-latin hangzásokkal és a Mushroom Jazz sorozattal a texasi OM records, és a New York-i Naked Music is. Tudnunk kell, hogy a fenti kiadókra ráfülelve globálisan nem találkozunk homogén hangzással mindnyájuknak megvan a sajátos íze. Mégis bátorkodnék megemlíteni oket, hiszen szervesen idekapcsolhatóak, mert már lassan mindenki kórusban ismétli: a nu jazz nagyon sokarcú. Valószínusíteném, hogy a témakörben egy picit is jártas hallgató leginkább a német hangzásra bólintana teljes biztonsággal.

Akkor mi a nu jazz?
A német színtér hihetetlen energiát ad bele a nemzetközi kondérba, amit megköszönhetünk nekik a Dunát is elapasztó mennyiségu eurotrance/dance és egyéb balgaságok ellensúlyozásaként. Hogy mik is az igazi német nyelvterület ütokártyái? Nem tudom hol keressem kiváló zenéik esszenciáját, talán természetes védekezés az önmaguk által gerjesztett pénzhajtó kiadványok ellen. Talán finom zenei védoburkot képeznek a sok matekfeju, elso osztályú mérnöki gondolkodás mellett. Minden esetre itthon szerintem a fenti kérdésre tömeges Jazzanova! felkiáltást kapok válaszul. Amellett, hogy Kruderék Tosca vagy Voom:Voom néven a G-Stone kiadójuknál pörkölik a finom hangzásokat, odaraknak az angol Different Drummer és Tempa kiadóknak válaszul egy Stereotyp-ot, aki zseniális táncos dubot csinál. Na, de csak sorjában. Bécsben 1997-ben feltunik még egy zenész osökkel megáldott, ereikben több nemzettséget felvonultató (jugó, svájci, lengyel, német és olasz) duó, akik perkákkal fútött jazzy 4/4-eket adnak a világnak. Dzihan&Kamien napjainkra világrespektnek örvendenek Couch Records-ukkal. 1994 felé alakul ki a Compost Records arculata, akik egy sokszínu Fauna Flash-t, melódikus Beanfieldet, frenetikus Trübi Trio-t és Jazzanovát adnak indulóként. Azóta a leghíresebb nujazz nagykövetnek számít 170 kiadványuk (130 Compost, 40 JCR) között. A Future Sounds Of Jazz és Glüklich sorozataik mellett, remek albumokkal a hátuk mögött. Jazzanováék érdekeltek még a Sonar Kollektiv munkájában (remek lemezek!). A düsserdorfi Unique clubestjei és lemezei is mind rendben vannak, elég ha csak a The New Testaments of Funk sorozatot megemlítem házi feladatként. A másik nagy német a komposztálók mellett a Stereo Deluxe. Csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni a kiadóról, nagyon szép és sokrétu kiadványokat tudhatnak házon belül (Mo Horizons, Boozoo Bajou, The Funky Lowlifes, The Strike Boys, csak néhány hazai játékosuk). Az Infracom is egy mammutkiadó, és a háromarcú Spinning Wheel (plussz a fonök által frissen indított Perfect Toy) is hibaszázalék nélkül dolgozik. A hannoveri Audiopharm (Moodorama, Marschmellows vezetés) Brazilectro és Asia Lounge sorozatai sem rosszak… A gyerekcipoben járó Pulver (Dublex Inc.) tavaly robbant, retros breakes és bólogatós darabjaival. Ha már német nyelvterület, akkor a dallamos és egyben táncos svájci Straight Ahead is sokat pörög a DJ pultokban (Earthbound, Max Fresh a Hidden Agenda-ból). Meg kell említenem még a sógoroktól a Vienna Scientists-et és a Klein Records-ot. Mindketto képviselte magát az magyar partikon, és szintén éllovasnak számítanak a szcénában. Képtelen vagyok válogatni a fentebb említett németek között, mindet meleg szívvel ajánlom.

Végszó
Talán rágós ennyi nevet és kiadót fejben rögzíteni, de csak félsiker lehet szavakkal jellemezni egy zenei stílust, ha ehelyett rá is lehet fülelni… Az én szótáramban a nu jazz mellett a latin ritmikák, afro hangzások, indiai hatások, soulful darabok, jazz elemek, nyugati breakek és 4/4-ek elektronikus elegyei vannak felsorolva leülos és táncolós tempóval egyaránt. Egy szóval: fúzió de luxe. Lassan érzodik a nu jazz-ben is a klisésedés, de idorol idore elojönnek friss hangzású kiadványok. Ha csak 1-2 év múlva ugrunk rá a vonalra, szinte biztosan sok élményt veszítünk, hiszen már legalább öt éve határozottan jelen van.

Netes barangolás
Sajnos nem igazán létezik összefoglaló website, csak néhány levelezési lista, de leginkább a cikkben felsorolt kiadók után lenne érdemes kutakodni, mivel szinte minden kiadó oldalán vannak audio belehallgatási lehetoségek és linkek. Ajánlom még a www.groovetech.com szorgos böngészését nujazz musorok után. A szcénán mozgó DJ-k, megfejtok is szívesen segítenek az eligazodásban, nem találkoztam eddig sztárallurökkel küzdo arccal. Mintha mindenki egy nagy család tagja lenne.